Tartalomjegyzék
A Nagydobosi tök a hazánkban leginkább termesztett, államilag elismert sütőtök fajta. A tökfélék vagy kobakosok családjába tartozik. Általában az egyéves, jellemzően trópusi kúszónövények tartoznak ide, csak kivételesen fásszárúak. Bár a tökféléket is a spanyol hódítóknak köszönhetjük, mint a paradicsomot, paprikát vagy a burgonyát és a kukoricát, már őseink is termesztették. Pedig az elmúlt évszázadokban jelentős szerepe volt a népélelmezésben, majd inkább a takarmánycélú termesztése volt jelentős. Sokáig úgy is kezelték, mint a szegények eledele, ezt az igen értékes, egészséges növényt.
Már a népi gyógyászatban is hasznát vették, nemcsak a konyhában, ahonnan számos recept maradt ránk, melyek fő alapanyaga a sütőtök. Ugyanis hashajtóként és magas rost tartalmának köszönhetően, béltisztítóként is alkalmazták.
A nagydobosi sütőtök jellemző termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Ennek ellenére a tökmagolaj sajtolásának hazánkban főleg az Őrség, Vendvidék és Muravidék területein van nagy hagyománya. Itt a mai napig sajtolják hagyományos eljárással a tökmagot.
A tökmagolaj is rendkívül egészséges, aromás, pikáns ízű, mely jól illik salátákhoz, pirítósra, zöldségkrémekbe, levesekbe. Azonban sütésre alacsony égési hőmérséklete miatt nem alkalmas.
Nagydobosi tök jellemzői
Ez a fajta nagyobb terméseket hoz, mint a Kanadai sütőtök, mely hazánkban szintén nagy népszerűségnek örvend. A nagydobosi tömege 5-10 kg körüli általában. Külső héjszíne szürke, vastag, narancssárga húsú, zömök kocsányú, mely 6-10 részben cikkelyezett. is Az egyik legismertebb sütnivaló fajta, mely főleg az omlós húsának, másrészt rendkívül zamatos – kicsit gesztenyés, diós ízbe hajló – ízének is köszönhető.
Szinte bárhol termeszthető, de főleg a meleg, napfényes, félárnyékos területeket kedveli, a fagyokra pedig érzékeny. Nem termeszthető jól a hideg, tápanyagszegény és vízmegtartó szélsőségesen rossz tulajdonságú talajokban. A tápanyagdús talajban, kerítés mellett, ritkább lombozatú gyümölcsösben jól fejlődik.
A nagydobosi fajta hosszú tenyész idejű, így már április 20. körül érdemes a magját vetni, ha az időjárás is engedi. A talaj hőmérséklete már a 10 C°-ot érje el. Érdemes párhuzamosan palántavetést is végezni, így, ha az időjárás kárt tesz a növényekben, azokból pótolhatók a tövek.
Nagy a helyigénye, így azzal kell számolni, hogy egy tőnek 6-10 m2 területre van szüksége. Kiskerti körülmények között 3 x 3 m sor- és tőtávolság a javasolt táv. Hazánkban főleg a kiskerti termesztése jellemző. Sütőtök természetesen biokertben is nevelhető.
Folyamatos öntözést igényel, főleg a szárazabb, meleg időszakokban, mivel a gyökere sekélyen hatol a földbe, így kevésbé tűri a szárazságot. A kapáláson és az öntözésen kívül nem kíván különleges ápolást.
Nagydobosi tökök élettani hatásai
Alacsony kalória tartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendek remek kiegészítője. De magas vitamin- és ásványianyag tartalma, melyek együttes hatásának köszönhetően rendszeres fogyasztása segít:
- a máj működésének serkentésében
- a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében
- csökkenteni a prosztatarák és a szürkületi vakság kialakulásának kockázatát
- az emésztési problémák kezelésében
- a méregtelenítésben
- a gyomor- és bélproblémák megelőzésében
- a székrekedésen szenvedőknek
A sütőtök bármely fajtájú is legyen, számos módon felhasználható. Mivel pedig a szervezet számára nagyon hasznos összetevőket tartalmaz, érdemes a szezonban minél többet fogyasztani vagy eltenni belőle.
Nagydobosi sütőtök:
https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCt%C5%91t%C3%B6k
Címlap kép: Nagydobosi sütőtök (forrás: https://www.sumidamagazin.com/2019/10/31/rest_insert-52)
Vissza a kategória cikkeihez